Nemrég volt egy hír, hogy megint rengeteg pénzt költöttünk a BKK új beléptető rendszerére. Elgondolkoztam.

15-20 éve működnek beléptetőrendszerek szerte a világ nagyvárosaiban a metróknál. Biztosan dolgoznak ők is új verzión. Ha csak gondolkozás nélkül lemásoljuk őket, akkor lehet, hogy a múltat építjük meg. Tanuljunk mások hibájából!

Mi lenne, ha átugornánk pár generációt és egyből azt csinálnánk meg, ami a következő lépés lesz?

Itt jött az ötlet, ami sok helyen trend mostanában:

No feature is the best feature.

Azaz ami nincs, az nem is romolhat el. Nem kell kiépíteni. Nem kell üzemeltetni. Nem kell fejleszteni.… Cserébe egy dolgot kell sokkal jobban: megtervezni.

Írom inkább a lényeget:

Hagyjuk ki: beléptető kapu, bérlet, jegyárusító helyek és emberek, kalauzok, jegykezelő automaták, teljes osztályok a BKK-n belül...nem kell sem értékesítési terv, marketing, felvételi eljárás (HR), kevesebb karbantartás, beszerzés, szervíz..stb..

Jön a kérdés:

Legyünk őszinték: engem, mint állapolgárt nem az érdekel, hogy a BKK nyereséges legyen. Az érdekel, hogy az országnak és nekem is jobb legyen.

Többnyire ki kell segíteni a BKK-t az adónkból. Ne legyünk naívak. Ígyis-úgyis mi fizetjük a jegyárak nagy részét. Akkor is, ha nem is használjuk.

A szegényeknek fontosabb az ingyenes tömegközlekedés. A turizmusnak is jót tesz. A dugókat is csökkenti vélhetően. ( tessék, Sétáló Budapest. )

Lehetne környezetvédelmi forrásokat átcsoportosítani. Így is sok adó van az üzemanyagon, ott a parkolási díj, idegenforgalmi adó.

Igen, máshogy kell gondolkozni hozzá, de szerintem egy számítást megérne.

Hát számoltam egy kicsit.

( Ha valaki ért hozzá, segítsen be nyugodtan, jól jön. )

Innen dolgozom: https://bkk.hu/magunkrol/kozerdeku/

2017 éves beszámoló kiegészítő melléklet 18. oldalnál fel van sorolva, hogy mi számít bevételnek. ( https://bkk.hu/apps/docs/kozerdeku/20180822_02.pdf )

Lejjebb látható a részetles kimutatás, beszúrom ide, hogy együtt szugeráljuk:

Remélem, csak én adom össze a rossz számokat, de ez alapján 91 milliárd forint támogatás kell még a 65 milliárd jegyárbevétel mellé.

Szúszá.

Őrizzük meg hidegvérünket. Megpróbálom újra.

A cél, hogy ingyenes legyen.

Ha a 65 milliárdból levonjuk a fent említett felesleges költségeket és marad mondjuk 40 milliárd (tipp, a kommentekben számolja végig valaki nyugodtan). Akkor 2 millió Budapest + agglomerációban lakó emberre vetítve évente fejenként további 20.000 forinttal kellene hozzájárulnunk, hogy mindannyian ingyen utazhassunk.

Vagy mondjuk 40 milliárd környezetvédelmi forrást átcsoportosítunk. Vagy a turizmusból áthúzunk egy kis pénzt. Vagy a parkolásból. Vagy hatékonyan működtetjük a BKK-t és akkor lehet, hogy nem is kell ennyi. Megidézem Vitézy-t.

és máris mindenki boldog.

Tehát, ha jól számolok, akkor inkább ne építsünk semmilyen beléptető rendszert.

Ha nem jól számolok, szóljon legyen szíves, aki ért hozzá.

Küldd tovább ezt a cikket 24 órán belül 1 olyan ismerősödnek, aki döntést hoz ebben az ügyben és akkor szerencséd lesz 2 millió másik emberrel együtt. 

Számítok-e én?

Előre leszögezem, hogy nincs tapasztalatom társadalmak megváltoztatásában. Viszont úgy gondolom, hogy jó helyen élünk a világban és szívesen csinálnék sokkal okosabb és jobb társadalmat hazánkból. Mivel ez a blog úgyis elmélkedésekről szól, hát elmélkedjünk.

Amire egyértelmű társadalmi igény jelentkezik, arra reagál a kormány. Lásd internetadó. 

Az a kérdés, hogyan érjük el, hogy valamire legyen társadalmi igény?

• el kell juttatni az információt elegendő emberhez, akiknek
• úgy kell éreznie, hogy ez a saját ötlete, igénye és/vagy érdeke.

A második egyszerűbb: ha valamiről sokszor és sok helyről hallasz, akkor azért elgondolkozol rajta. Lehet, hogy előbb-utóbb még egyet is értesz vele. Tehát elég, ha sokszor juttatjuk el sok emberhez. Előbb-utóbb egyet is ért majd vele. ( Igen, SOROS! )

Az első pont, az eljuttatás a nehezebb.

Vegyük alapul a Facebookot, mert a magyar lakosság körülbelül fele elérhető Facebookon keresztül. Remélhetőleg ők beszélnek a lakosság másik felével is.

Egy átlagos magyar embernek 500+ ismerőse lehet Facebookon (saját tipp). Van akinek többezer, van, akinek csak 100-200 ismerőse van. Tegyük fel, hogy van 250 hús-vér ismerősöd a valódi életben, akikkel talákozol néha. Vagy mondjuk találkozunk 250 új emberrel az elkövetkezendő 5 évben. ( 4-5 új ember havonta. )

Ha elmondod az elképzelésed 250 embernek személyesen és ők még két szinten továbbadják hasonló elvek szerint, akkor az 250 x 250 x 250 = 15’625’000, azaz 15 millió ember!!!

9.5 millióan vagyunk az egész országban. (mínusz kb. 500.000 külföldön élő magyar, de azt most hagyjuk. )

Ha elmondod minden ismerősödnek, és az ő egy részük továbbadja, akkor előbb-utóbb influenszerekhez és celebekhez is eljut, akik még több emberhez eljuttatják.

Egyre több helyről hallani majd róla és 5-10 éven belül jobban kidolgozott, saját ötletként egyre többen állnak majd elő vele. Így elvileg megjelenik majd a társadalmi igény is. Amire pedig van népakarat, azt meg fogják (fogjuk) valósítani. 

Vállald a véleményed, mondd el mindenkinek! Persze hallgasd meg őket is néha. Lehet, hogy nekik is van jó elképzelésük. :) Minél több a párbeszéd, annál több visszajelzést kapsz és annál jobban meg tudod majd fogalmazni az elképezlésed. Picit finomíthatsz rajta, tanulsz még hozzá és egyre jobb lesz. Emellett egyre többen hallják és raknak hozzá értékes véleményeket.

Segíts nekem! Próbáljuk ki! Mondd el a szelektív demokrácia ötletét minél több embernek. Éljünk okosabb társadalomban! Kösz.

GLHF

Mindenkinek joga van szavazni. Biztos jó ez?

Mondok egy egyszerű példát. Én sokat gondolkozom, mi lenne a jó megoldás. Érveket sorolok fel, és mondjuk az alapján hozom a döntésemet, hogy “ne haljanak ki a méhek”. Aki ezzel szemben az alapján szavaz, hogy ”hogy néz már ki?”, konkrétan az én jövőmet veszélyezteti.

Nem biztos, hogy jól látom és nem biztos, hogy igazam van. Viszont legalább próbálom keresni a megoldást, fejlődni és tanulni. Ehhez képest,

Nagyobb eséllyel hoznak jó döntést a gondolkozó emberek, mint azok, akik csak rövid távú félelem miatt ikszelgetnek a nevünkben.

Az én értékrendem szerint szavazati jog felelősség, ugyanakkor kiváltság. Ki kell érdemelni.

Ilyen kérdésekre gondolok, hogy “Magyarországgal szomszédos-e Ukrajna?”.

A kérdések és a válaszok mindeki számára előre elérhetőek. Még akár kívülről a fülke oldalára is ki lehet függeszteni a válaszokat. Nem az a cél, hogy szivassuk az állampolgárokat, hanem az, hogy elérjük, hogy tájékozódjanak és értsék, hogy miről szavaznak.

Aki nem tud írni-olvasni, vagy egy összetett mondatot értelmezni, az ilyenkor konkrétan veszélyes a jövőnkre nézve.

Mindeki számára adott a lehetőség, hogy felkészüljön. Ez az üzenet lényege: ki kell érdemelni. Újra és újra. Attól, hogy most tájékozott vagyok, pár év múlva lehet, hogy nem.

Pl. a végzettség nem jelenti azt, hogy jól döntök (lásd meritokrácia ). Minden alkalommal be kellene bizonyítani, hogy tudom, hogy miről szavazok. Így senkit sem rekesztünk ki és senkit sem bélyegzünk meg, hiszen nem tudjuk egymásról, hogy érvényes-e a teszt.
Ha nem akarjuk, hogy szintén egy pálinkáért betanulják, hogy "IGEN-NEM-IGEN", arra is van megoldás. Sokfajta tesztlapot készítünk. A kérdéseket meg lehet úgy fogalmazni, hogy értelmezni kelljen, de még könnyű legyen javítani: pl. a válaszok és a tagmondatok felcserélésével.

( Biztos van jó online megoldás is erre. Előbb-utóbb úgyis online is szavazunk. )

Ki állítja össze ak érdéseket? Hát, ez valóban probléma. Ha van jó ötleted, írd meg a commentekben.

Tanuljunk a hibáinkból. Upgradeljünk kicsit!

Szelektív demokráciát!

Hogyan? Itt leírom.