Elém dobott a Youtube egy videót a vertikális farmokról.

Kicsit továbbvittem a gondolatmenetet.

Az ipari forradalom során a gőzgép megjelenése elég sokat változtatott a mezőgazdaságon. Most traktorok és kombájnok művelik a termőföldeket. Vajon most mi fog változni?

A termés megy a géphez.

Ha ilyen vertikális farmok termesztik majd az élelmiszert, akkor nem a gép megy a terméshez, hanem a termést odavisszük a kis tálcáján a szüretelőgéphez. Olcsóbb és könnyebben karbantartható gépek. Zseniális.

Időjárás-független

A videó alapján gyakorlatilag terméketlen területen időjárástól függetlenül lehet élelmiszert termeszteni.

Kisebb terület, kevesebb szállítási idő és költség

Könnyű közel hozni a város központjához. Könnyebb reagálni az igényekre és olcsóbb a logisztika. Ott termeljük  meg az adott növényt, ahol szükség van rá és annyit, amennyire szükség van.

Könnyebb munkaerőt találni

Az urbanizáció miatt a lakosság inkább a nagyvárosok közvetlen környezetében keres munkát. Egy ipari parkba szívesebben kiutaznak majd, mint messze a földekre. Tudom...alig kell ember hozzá. Viszont egy ilyen farm üzemeltetéséhez hozzáértő, jól képzett szakemberekre van szükség. Nagyvárosban több a jó szakember.

Egyszerre az egész elég nehezen hibásodik meg

Jól mérhető, jól párhuzamosítható rendszerek. Ha egy része el is romlik, jó tervezéssel nem áll le az egész termelés, jobb esetben fertőzés sem terjed át egyszerre.

Könnyű fejlesztés és új technológia bevezetése

Mindent pontosan mérünk és kiértékelünk. Új technológia vagy termény bevezetése esetén pontosan ki lehet kísérletezni, hogy mi válik be, mit csináltunk és mi lett belőle.

Az elmúlt évszázadban volt pár változás, ami miatt újra kellett gondolnunk dolgokat.

Pl.:

• a ház felépítését a TV, konnektorok és a mosogató/mosógépek miatt,
• a városokat az autók miatt,
• a szociális életünket az okostelefonok miatt. 

A vertikális, mindentől függetlenül működő élelmiszer-farmok elterjedése a geopolitikai helyzetet is jelentősen meg fogja változtatni.

Reméljük, értékes tápanyag is kerül a tápszerbe, nem csak műtrágya... de hát ha tudjuk mérni, akkor arra is lesz megoldás.

Megjelent egy cikk az index-en Gellérthegy, ahol szitokszó lett a Waze címmel. A cikk röviden arról szól, hogy a Waze a kis utcákba navigálja az autósokat, ha megtelnek a főutak és ez a kis utcák lakóinak nem tetszik.

A cikket olvasva elszomorodtam. Ez, amit most itt látunk, ez a jövő. Inkább a jelen. Vagyis mindig is ez volt a természetben is. A rendszer (a természet) optimalizál. Most jelenik meg markánsan az AI a mindennapokban.

Milyen válaszokat adnak a cikkben az önkormányzat és a útkezelő részéről? Kiraknak korlátozó táblákat?!..hát nagyszerű.

Gondolkozzunk már egy picit! Nem az lenne a megoldás, hogy a főutakat alkalmassá tesszük a közlekedésre? Megkeressük azokat a pontokat, amiknek kicsi az áteresztő képessége és ott állítunk a lámpákon, vagy másfajta kereszteződéseket építünk.

Például itt egy videó arról, hogy mások is foglalkoznak azzal, hogy lehet nagy forgalmat hatékonyan és olcsón átereszteni.

Vagy egy másik opció, hogy rendszerszinten számolunk a költségekkel felújítások esetén.

Például, ha nappal újítják fel az utakat, az sokkal drágább az államnak, mert a sok dugóban ülő ember nem termeli addig a GDP-t.

Az önkormányzat költségvetésében kisebb tétel, ha egy ember ássa ki az utat szép lassan 1 év alatt.. és biztosabb bevételi forrás is a haver vállalkozásának. Ellenben, ha odarendelünk 50 mérnököt gépekkel, valószínűleg sokkal hamarabb és jobb minőségben megvan az egész beruházás és már mehet is mindenki termelni.

Japánban ezt tudják. Ebben a cikkben is jól leírják, ahogy 1200 mérnök 3.5 óra kieséssel föld feletti forgalomból föld alatti forgalmat csinált a vasútnál.

Nagyon szeretném, ha 1-1 probléma megoldásánál picit nagyobb képet látnának a döntéshozók és nem csak a szokásos jól bevált, biztonságos frázisokat ismételgetnék.. mert már itt van az algoritmusok kora. Attól, hogy kiraknak egy behajtani tilos táblát, a város többi részén még dugó marad. Attól, hogy hozunk egy jogszabályt, hogy a Duna ne áradjon ki vagy a kutyák ne ugassanak, az még nem úgy lesz.

Ez a helyzet jól előrevetíti az intelligens rendszerek és a maradi intézmények konfliktusait. A waze másodpercek alatt fogja átterelni a forgalmat a következő mellékutcákra is. És nekem, mint felhasználónak ez is az elvárásom.

A kisváros/városrész lakói azért lobbizzanak, hogy mellettük a főúton oldják meg, hogy ne legyen dugó és gyorsabban haladjon a forgalom, mint náluk. Ez az autósok és az összes állampolgár érdeke is.

Bónusz videó:

Az infláció az uncsi definíció szerint a pénz romlása.

Hogyan alakult ez ki?

Régen, amikor a király megnyerte a háborút, ott állt a zsoldosok előtt és mondta, hogy “Köszi”. Azok csak nem akartak elmenni.. Kínosan benézett a kincstárba és látta, hogy üres. Ebből így baj lesz, gondolta. Gyorsan odaszólt a kincstárnoknak, hogy “Nyomtassanak egy kis pénzt, mert kurvagyorsan ki kell fizetni a zsoldosokat.”

A zsoldosok nem tudták (vagy nem érdekelte őket), hogy azt a pénzt most nyomtatták. Átvették és elkezdték elkölteni. Ez 1-2 év alatt lecsorgott a gazdaságba. Amikor néhány évvel később megkérték a lovászt, hogy patkolja meg a szokásos 50-ért a lovat, ő csak azt mondta, hogy már neki is van 50, inkább nézi tovább a Barátok Közt-öt...100-ért megcsinálja.

Tehát, ha többet keresünk és többet is költünk, közben ugyanazt esszük, akkor infláció van.

Ugyanis nagyon sok pénz múlik azon, hogy mennyi is a hivatalos infláció.

Mi függ az inflációtól?

• MNB alapkamat - A monetáris tanács havonta összeül és eldönti, hogy emel-e kamatot. Jegyzökönyvek itt.
• Állampapír - pl. Prémium Magyar Állampapír, lásd “Nyilvános ajánlattétel”: - A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével.
• Lakossági hitelek kamata - Olvasd el figyelmesen a bankok ÁSZF-ét.
• Közbeszerzési vagy bérleti szerződésekben sok helyen az inflációkövetési kitétel: emelünk, ha van infláció.
• Nyugdíjak mértéke

Na de ki mondja meg, hogy mennyi az infláció?

Igen, a KSH. Itt.

Hogyan?

Összeállítanak egy fogyasztói kosarat, számolnak, megmondják, hogy az a laptop nem is lett drágább, hanem olcsóbb. Az albéret árak sem emelkednek országosan, mert a kihaló falvakban mégiscsak csökken..tehát az átlag szépen kijön úgy, hogy éppen jó. 

És most jön az átszabás...

Ha én vagyok az állam, akkor hiába kerül minden többe. Ha mondjuk megkérem a KSH-t, hogy fogalmazzon ügyesen, akkor sokkal kevesebbet kell fizetnem az állampapirok után. Az intézményeim is kevesebb hitelt fizetnek vissza, a kisemberek hitelkamata is kedvezőbb és az üzemeltetési szerződésekben is kevesebbet kell emelni.

Aki próbál a pénzéhez jutni, az persze érzi, hogy mire megkapja, már kevesebbet fog tudni költeni belőle, de hát mit tud tenni?

Ha állampapírt vettél, akkor is jó kevés kamatot kapsz. Hol reklamálsz?

...amit Te is akarsz

Akinek hitele van, az kussol. Aki tartozik, az kussol. Ki a legnagyobb adós? Az állam.

Az állampapír az állam adóssága. Ha kölcsönadsz az államnak, akkor ő kiállít egy “tartozok neked papírt” = állampapír, amire kamatot fizet. És ki mondja meg, hogy mennyi kamatot fizet rá? Hát ő maga! x% fix + az elmúlt fél-1 éves infláció átlaga... tehát minél később ismeri be az állam, hogy van infláció, annál több pénzt nem fizet ki.

A párnád alatt (vagy a bankszámládon minimál kamattal) tartott pénzed is szép lassan veszít az értékéből. Veszít, mert nem kapsz érte annyi javat, mint 5 éve. ( Közben megjegyzem, hogy a “Laza monetáris politika/Quantitative easing” fedőnév alatt ment a pénznyomtatás, amiből a zsoldosokat fizették...ez a pénz már a piacon van.) 

Konklúzió

Összességében nehéz lehet a valódi inflációt meghatározni. Ugyanaz a kategóriájú telefon ára hogy változott az elmúlt 5 évben? Az alberéletárak az ingatlan-árak miatt szálltak el, vagy az Airbnb miatt? Vagy volt infláció? Ennek kiszámítása egy külön szakma, amit biztosan nagyon okos emberek végeznek..azonban ne felejtsük, hogy melyik szereplőnek mi az érdeke.

Én a saját buborékomból azt látom, hogy minden drágább és mindenki többet is keres. Nem dolgozik többet és csak a technológiai fejlődés miatt él jobban. Számomra erős inflcáió van.

Tudjuk, hogy nem annyi az infláció és szándékosan torz adatokból dolgozunk? A nagy kérdés, hogy jó-e ha mindenki félrevezető adatok alapján építi fel a világképét? Nem lesz-e meg ennek a böjtje?

One more thing..

Ha az infláció 3.5% és a tervezett GDP növekedés 3%, akkor ez biztosan növekedésnek számít? (forrás: -> 2018. 12. 20. Inflációs jelentés (2018. december)